Bementek mindannyian az erdőbe. Megálltak egy tisztáson. Inuyasha és a csapat szemben InuTaishouval egy nagyon hatalmas szellemmel. A férfi elindult villámgyorsan a fia ellen, aki az utolsó percben előkapta a Tessaigát. Ám ez volt a nagy hibája, ugyanis InuTaishou kikapta a kezéből. Inuyasha csak a száját tátotta.

• Na, ilyenkor mit csinálsz? Ha egy olyan szellemmel harcolsz, aki képes megérinteni a Szent Kardot? – nevetett InuTaishou.

Inuyasha gyorsan visszanyerte a lélekjelenlétét, és gyorsan kiáltott egyet.

• Kagome!

A lány csak erre várt. Kilőtt egy Szent Nyílvesszőt, ami ragyogó kék fény kíséretében, sebesen száguldott a Tessaiga felé. Ezt InuTaishou nem tudta mire vélni, mert Inuyasha konkrétan nem avatta be Kagome képességeibe. Ezért a hatalmas kutyaszellem előre tartotta a kardot, hogy majd kivédi vele a nyilat. A nyíl nekiütközött a Tessaigának, ami nyomban átváltozott egy közönséges karddá. Most InuTaishoun volt a sor, hogy csodálkozzon. Végül mosolyogva odament a fiához és visszarakta a hüvelyébe a Tessaigát.

• A Tessaiga és egy Szent Nyílvessző. Hatalmas erőt hozhatsz így ki magadból. Ha összedolgoztok a harcban Kagomével, akkor senki nem győzhet le. – veregette meg a fia vállát. – Látom jó harcos vagy, de azért egyszer megnéznélek egy igazi szellem ellen is. Jut eszembe Sesshoumaruval hogy jöttök ki?

• Rosszul. Megvet azért mert hanyou vagyok. Az ő állítása szerint a te tiszta véred keveredett egy közönséges halandóval. Szerinte csak egy szánalmas korcs vagyok. – mondta Inuyasha, de látszott rajt, hogy ez milyen fájdalmas neki.

Inutaishou elkomorodott.

• Beszélnem kell a fejével. Hogy meri bemocskolni Izayoit? Hol van most?

• Nem tudom, de biztosan fel fog bukkanni a közeljövőben. A múltkor félbehagytunk egy csatát. – mondta Inuyasha. – addig viszont menjünk vissza a faluba.

• Rendben. – válaszolták a többiek.

Mindannyian visszamentek a faluba. Csaptak egy hatalmas ünnepséget InuTaishou tiszteletére. Jó volt a hangulat, Miroku próbálkozott Sangonál, így hatalmas csattogásoktól zengett a ház. InuTaishou átkarolta a fia nyakát, majd bizalmasan megkérdezte, de úgy hogy Kagome is hallja.

• Fiam, Sesshoumarut nem láttam felnőni, mert az anyja nem nagyon engedett a közelébe. Téged meg azért mert nem volt elég merszem visszatérni. Mond csak mikorra tervezitek azt, hogy megajándékoztok egy-két unokával? – kérdezte vigyorogva, Inuyashára és Kagomére kacsintva.