Egy ideig gondokozott a démon a fán de lassan elkezdett esni a hó ami neki nagyon nem tetszett ezért leugrott a fáról majd vissza sétált a palotába.Aközben a miko nézte a hót csodálva kékszemeiben tisztán lehetett látni a fehér hópelyheket,lassan vissza ért a faluba majd elment aludni.Másnap felkelt és gondolkozott. Talán ez csak álom? nem is találkozott a testvérével és azzal a démonnal se,semmi? Lassan oda sétált a tükörhöz és látta a sebet a nyakán majd nyelt egyett és tudtta hogy bizony nem álmodott, de az az érzés a szívébe egyszerre örült de egyszerre volt kétségbe esve.Eközben a démon is felkelt az ágyából és csak a mikora gondolt a két sötét kék szemeire a fekete hajára és a fehér
bőrére mely forró volt a kezeiben.Sachiko felvett valami mást ruhát kiengedtte a haját megfésülte majd a palota felé vette az útját.A démon érezni kezdtte a lány kellemes illatát majd morgott egyett majd nézzte az ablakból a közeledő nőt.A nő bekopogott a palotába és várta hogy bárki ajtót nyisson,hát nem a testvére sem a démon nyitott ajtót ha,nem a ház "úra,, InuYasha. Végig szemlélte Sachikot majd rá meresztette a sárga szemeit.
-Te kivagy,és mit keressel itt?
-A testvéremhez jöttem láttogatás képp.
-És ki a testvéred?-érdeklődve nézi.
-Ezek szerint Keshueki nem mondtta el önnek ,és Keshueki nővére vagyok... vagy is ikertestvére.
-Micsoda?
-Jól hallotta és most legyen szíves be engedni
Morgott egyet InuYasha majd elkapta Sachiko torkát majd megszagolta.
-Nem hazudsz..-azzal letette majd be engedtte a számára idegen nőt a palotájába majd vissza sétált a szobájába.
Amint otthagyta a nőt Sachiko be szeretett volna lépni Keshueki szobájába de egy szó állította meg ami Inumaru szájából hangzott.
-Állj meg!
A papnő elmosolyodott és hátra nézett.
-Már megint te?
-Ha be mész megöllek!
-Te engem? miért nem nézhetem meg a testvéremet?
-Mert most eljössz velem sétálni-jelentette ki lazán és oda dobva .
-Nem kötelességem azt csinálni amit te mondassz mert nem vagyok a szolgád se,senkid jó lenne ha ezt felfognád-kinyítja a testvére ajtaját majd becsapta.
Morgott egyet a démon majd felment a szobájába.
-Szia Sachiko
-Ohayou Keshueki-chan ( Jó reggelt Keshueki)
-Mivolt ez a ordíbálás?
-Semmi,csak megint kötekedett velem az a félkegyelmű állat!-ingerülten válaszolt de legbelűl fájt neki most hogy így beszélt róla.
Keshu rá mosolygott.
-Hát igen... csoda hogy még nem gyílkolt téged meg.
-Hogy mi?
-Hát... ha én így beszélnék vele akkor már rég hulla lennék.
A papnő csodálkozva nézett maga elé majd sóhajtott egyett majd egy szólás nélkül kiment Keshueki szobájából majd át sétált Inumaru ajtajához majd bekopogott.A démon gyílkosan nézett az ajtajához és hegyezte a füleit.Sachiko lassan rá tette a kilincsre a kezét és nyelt egyett majd lassan benyított és benézett.
-Bejöhetek,persze ha nem zavarok.
-Felőlem.-nézett a lányon végig majd egy kaján mosoly lett az arcán úrrá rajta.
A miko lassan belépett és rá nézett.
-Én sajnálom amit eddig mondttam neked-lassan letette a fenekét az ágy szélére.
Majd a démon rá nézett.