|
Vihar
KIRA 2011.12.03. 12:29
Az ég hatalmasat dörren, s egy eltévedt villám vakító fénybe borítja az egész égboltot. Kagome sikkantva még közelebb csúszik Inuyashához, s a karját elkapva elkezdi cibálni a kimonóját, hogy figyeljen.
- Mi van már?!
Néz rá a félszellem nem titkolt felháborodással. Kagome csak összeszorított szemekkel rángatja meg ismét, majd félve az ablak felé bök. Ahogy az ég újból megdörren, reszketve bújik oda a félszellemhez, bár már így is kis híján az ölében ül. Inuyasha türelmetlen sóhajjal néz hol rá, hol az ablakra.
- Nem félhetsz ennyire egy vihartól..
- Fogd fel hogy igenis félek!!!!
Kapja fel a fejét a lány, s haragos pillantással rivall rá a félszellemre. Szegény megszeppenve húzódna hátra, de Kagome már mászik is rá ismét. Úgy dönt, hogy most kell a sarkára állnia és visszavágnia, mielőtt elfajulnának a dolgok.
- Ez csak dörög!!
- Minden lány fél a vihartól!!!!!
- Sajnos nem..
Sóhajt fel a sarokban ülő Miroku, s a mellette ülő Sangora néz, aki békésen alszik Shippoval a karjaiban. Kagome félszegen hátrasandít rájuk, ám arcát már temeti is bele Inuyasha vállába. A félszellem tehetetlenül, szinte már segélykérőn néz Mirokura, ki kaján vigyorral lehunyja a szemeit.
- Kössz..
Dünnyögi az orra alatt, a kis kunyhót halvány fény járja át pár pillanatig, s ennek nyomán kint ismét megdörren az ég. Az esőcseppek erőteljesen verődnek az üveghez, Kagome kétségbeesetten remeg meg a kísérteties hangok nyomán.
- A te világodban nincsenek ilyen viharok?
Dönti oldalra a fejét Inuyasha, mire Kagome végre hajlandó elengedni rongyosra gyűrt felsőjét, s felemeli a fejét, hogy egymásra tudjanak nézni.
- De, vannak, de tudod otthon van egy ágyam, bebújok a takaró alá, és már jobban is vagyok.
Inuyasha ugyan nem nagyon fogta fel a lényeget, de már rögtön szólalt is meg rideg hangján.
- Akkor tedd most is azt!
- De itt nincsen puha ágy megnyugtató takaróval!
Csattan fel a lány, s Inuyasha kénytelen belátni, hogy csak egy dolog segít. Beletörődő sóhajjal öleli magához Kagomét, szorosan a karjaiba zárja, kezei a lány hátát simogatják, néha nyugtatólag meg-megpaskolja. A lány belepirul ugyan, de lehunyja szemeit, fejét a félszellem mellkasára hajtja, karjaival átöleli a mellkasát. Inuyasha egy kiszemelt pontra mered a földön, de nem hagyja abba a nyugtatgató mozdulatokat.
- Már jobb?
Kagome egy bólintással jelzi, hogy igen, ám megszólalni még nem nagyon tud. Hisz annyira jó Inuyasha védelmet nyújtó karjaiban feküdni, érezni, hogy csak ők vannak egymásnak miközben kint észveszejtő erővel tombol a vihar.. el akarta kerülni, de az álom túl erősen ragadt szemeire, s lassan elszenderedett a félszellem karjaiban. Inuyasha először meglepődve figyelte a békésen szuszogó, mellkasán fekvő lányt, majd egy meleg mosollyal folytatta a nyugtató, gyengéd paskolásokat. Egy villám cikázott el a ház mellett, s vakító fénye körbeölelte az egymás karjaiban, édesdeden alvó párost.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
