Kagome s�hajtott, felk�t�tte a haj�t, majd Kaede any�ba karolva kil�pett. Egy percre �ri�si csend lett, hiszen azt hitt�k Kikyo t�rt vissza. Inuyasha szeme is felragyogott, �m k�s�bb �szrevette, hogy ez bizony Kagome. A l�ny ezt �szrevette a hanyoun, �s bebotork�lt a kunyh�ba, majd le�lt az �gyra �s s�rt. Inuyasha gyorsan a l�ny ut�n szaladt.

• Ne haragudj, Kagome…

• Ink�bb te ne haragudj. – szipogott a l�ny. – Folyton eszedbe juttatom Kikyot, emiatt a h�lye hasonl�s�g miatt! – Kagome fel akart �llni, �m Inuyasha elkapta a kez�t.

• Lehet, hogy k�ls�re nagyon hasonl�totok, de bels�re teljesen m�sok vagytok. – sim�totta v�gig a l�ny arc�t Inuyasha.

• K�sz�n�m. – suttogta Kagome.

• Mit sz�ln�l, ha elmenn�k egyet s�t�lni? – v�ltott t�m�t Inuyasha.

• Rendben, de m�g nem tudok rendesen j�rni. – v�laszolt Kagome.

• Akkor majd viszlek! – ki�ltott Inuyasha �s felkapta Kagom�t majd kisuhant vele az ajt�n.

Meg sem �lltak a Szent F�ig. Ott Inuyasha le�ltette Kagom�t, majd � is a l�ny mell� �lt.

• Nem tudom te hogy vagy vele, de engem ez a hely mindig megnyugtat. – s�hajtott Kagome.

• Engem nem. – morgott Inuyasha.

• Jaj, ne haragudj! Istenem de ostoba vagyok! Nem is ostoba hanem sz�vtelen! Nem is sz�vtelen hanem…

Kagome folytatta volna tov�bb, �m Inuyasha megcs�kolta a l�nyt. Kagome �lvezte, ahogy a hanyou sz�ja az �v�re tapad. Amikor v�ge lett a cs�knak hosszan n�zt�k egym�st, majd ekkor Kagome cs�kolta meg Inuyash�t. A fi� eld�nt�tte a l�nyt, majd tov�bb �lvezt�k a cs�kot. Kagome nem hagyta mag�t �s fordult egyet, �gy � ker�lt fel�lre. Sokat nevettek ezen a “Ki legyen fel�l?” harcon, de v�g�l Kagome maradt fenn, hiszen � kev�sb� volt neh�z. Egyik�k sem vette �szre, hogy az az �rny �jra figyeli �ket.