Előszó:Előszónak annyi hogy
InuMaru Kagome és InuYasha
gyereke Sachiko pedig egy ember
aki az iker testvérét keresi,de talán
nem is rá hasonlítt a legjobban?
Sűrün húllott a hó egy fehéres fekete hajú férfi nézzki az ablakon távolról egy nőt pillant meg aki a palota felé vándorol. A nő haja derékig érő volt enyhén kékes, ruhája látszólag papnő kimonó volt.Lassacskán oda ért a férfi pedig egy szempillantás alatt ki ugrott az ablakon keresztül egy előre szaltóval talpra esett a földre majd oda sétált a nőhöz.A nő gyengéden mosolygott majd szólásra bírta a száját.
-Elnézést ha zavarom...-a férfi unottan rá nézzett.
-Ugyan mit akarsz itt,te ember?
-Én a testvéremet keresem... iker testvéremet akit..egész kis korom óta nem láttam .. és sokat nem is hallottam róla.
-Igazán,és hogy hívják?
-Keshuekinek hívják
Teljesen kikerekedett szemmel nézi őt a férfi.
-Ő az én szolgám persze ha lehet annak nevezni.-gúnyosan nevetett.
-Hogy mi? az én testvérem szolga? nem! az nem lehet.. ez teljesen lehetetlen..
-Eladtta a lélkét..sőt.. édesem.. oda hajol hozzá és a füléhez hajol.
-A te végzeted is ez lesz..- ön elégült kacaj hagyta el a száját.
Hirtelen egy csattanást érez egy hideg csattanást.
-Ne merj velem így beszélni.. te átkozott démon!
Rá nézett a férfi a hold sárga szemeivvel.
-Sose érintett még meg engem egy ember se sose merte egy se.
- TUDD HOGY ÉN NEM FÉLEK SEMMITŐL ÉS SENKITŐL!-válaszolta a nő idegesen.
-Oh igazán?-egy szempillantás se lehetett de elkapta a torkát és nézzte.-Még mindig nem félsz?
-Nem-válaszolta vissza neki-Rá morgott a démon majd úgy csapta a palota falának hogy nyekkenjen egyett.Nagy nehezen felkelt a gyenge testű nő és gyílkosan rá meresztette a gyönyörű sötét kék szemeit.A démon vissza sétált a palotába mintha misem történt volna majd elment fürdeni közben a másik meg bement a palotába mert szíve tele volt szeretettel,boldogsággal de legfőbbkép izgalommal hogy láthatja a réges-rég nem látott testvérét.