|
11.rész Boldog pillanat a gyűlésen.
2012.06.15. 19:24
Egy száraz borús őszi napon kisétáltam az erkélyre és üresen tekintetem a messzeségbe.
Milyen gyorsan eltelt a nyár és ez alatt a palota bennépesedett szolgákkal.
Sesshoumaru nem volt itthon fontos ügybe hívták el keletre.
Nagyon hiányzót nekem pedig csak pár órája ment el és ismét úrrá lett rajtam a magány.
Ha itt van, velem vagy a közelembe nem érzem az egyedüllétet és a fiai sem, mert sokszor jelzik nekem. - hé, anya ne légy már ilyen szomorú.. mink is azok leszünk. ekkor mindig elmosolyodok és vidámabb leszek. a teraszra most nem volt kedvem lemenni. helyette az erkélyen gubbasztottam és magamba fordulva visszatekintetem ara párhónapra, amit eddig itt töltöttünk.
***
Már beletelt néhány hónapba hogy ideköltöztünk, teljes titokba a nekok tudta nélkül.
mint mindig most is emlékek sokasága járta át a fejem azokból az időkből mikor még Sesshoumaruval gyerekek voltunk,és önfeledten játszottunk kint az udvaron ,bár Sesshoumaruvall sosem volt egyszerű játszani. mindig olyan komor volt mint aki a világ összes gondját a vállára vette volna. ezért sok esetbe inkább csak az erdőt jártuk,és nem értetem hogy miért.
bejöt a szobába és szomorú tekintettel rám nézet. egy levelet tartot kezébe amit keletről kapot hiroshi nagyúrtól. a levélre néztem,-Mi áll bened ? kérdeztem kiváncsian sesshoumarut.
átnyujtota nekem a levelet és figyelmesen elkeztem olvasni.
Mikor végére értem,érthetővév ált számomra hogy apám háborut kezdeményez a nekokal.
ebe sesshoumarunak is nagy szerepet szán mint jővőbeli úralkodo.ezért elhivta keletre,s neki mennie kellet bár nem volt hozzá túl nagy affinitása. gondoltam egyet és ágyunkhoz léptem. lefeküdtem rá..mert a fiuk elálmositotak.közbe sesshoumarut figyeltem.menj,ha mened kell.
rendbe megyek,de elöte még hagy szívjam be édes illatod ami csak úgy árad belöled..a youkai is odamnet az ágyhoz és lefeküt heian mellé. átkarolta a derekát. mikor indulsz? este. akor már az éjjelt nem itt töltöd. nem .sesshoumaru felé fordultam meg simogatam az arcát. akor ezt a napot töltsük együt. te és én. bele egyezöen bolintot és egy csokot nyomot a számra. elmélázva gyönyörködtünk egymásba és belefeldkezve egymás tekintetébe kutakodtam sesshoumaru szívébe. egyszer csak szét nyilit a tólóajtó és belépet rajta rin. tekintete sesshoumarua és Heianra szegezödöt. Sesshoumaru nagyúr nem látad yakent??meg igérte nekem hogy játszik velem,és most sehol nem találom. sesshoumaru mérgesen rinre nézet. oh elnézésedet kérem nagyúram nem akartam zavarni. Heian rinre tekintet aztán pedig Sesshoumarura. kérlek ne haragudj rinre nem akart rosszat.
Heian tekintete ismét vissza fordult Rinére.
-De sajnos nem tudjuk hogy yaken mere van.
Ekkor az ajtó kivágáodot és bejött rajta a kis gnóm a kétfejű botjával.
Na végre hogy megtaláltalak te ostoba lány hol voltál? kérdezte yaken fenhangon a kislánytól. hát yaken mestert kerestem.
rendbe akor menjünk mielöt a nagyúr megfojt engem. Gyorsan meghajoltak a nagyúr elöt és a kis gnóm elillant rinel együt.
-Végre ketesbe . szakadt ki sesshoumaruból a megkönnyebült sóhaj és még közeleb bújt heianhoz.az elkövetekezendő párórát azal töltöték hogy szerelmes szavakat mormoltak egymás fülébe és közbe valahogy Sesshoumaru keze egyre inkább lejebb csúszot ,és becsusztata heian köntöse alá. Szerelmesen a szemeibe nézet. óránkon keresztül csak simogata kedvesét. Tudta hogy nem veheti birtokba testét mert már nem lehet. Annyira elöre haladot áldot álapotba volt Heian hogy bár mikor megindulhatot nála a szülés. Bár eröl egyikük sem akart teljes mértékbe tudomást venni. Az este hamar eljött és feljötek az első csillagok az égre. Sesshoumaru felált az ágyról és kinézet az erkélyre. A hold sápadtan nézet rá vissza ,és elnyüt arcal visszanézet heianra.
Itt az ídő menem kell.
rendbe menjéll sesshoumaru,ha mened kell.
Mi legyen a gyermekeink neve, ha világra jönnek, mielőtt visszatérnél ide a nyugati határhoz?
Kiyori és Aijiyji .
Aztán adót egy csókot asszonyának és kinyitván a tolóajtót kisétált rajta.
***
Lement az udvara, és még egy utolsó pillantást vetve a palotára felemelkedet és elindult a keleti nagyúr palotájába.
Néhány órányi útazás útán le ereszkedet a palóta közelébe és az út hátra levő részét már gyalog tete meg ami nem volt olyan hosszú út mint az az ídő amit a levegőbe töltöt.
Mikor a kapuhoz ért az ör elkiáltota magát.
- Meg jött Sesshoumaru sama a nyugati területek jogos örököse. az ör kiáltására minden démon kisereglet az udvara hogy ismét láthasák azt a karizmatikus démont aki miatt háborut indit Hiroshi –sama a nyugati területeket megszálló nekokal szembe.
- Légy üdvözölve keleten nagyúram.
- Végtelen örömmel tölt el hogy ismét köreinkbe tisztelhetjük.
- Mondta alázatosan Hiroshi sama tanácsosa.
Hiroshi nagyúr kijöt kiséretével az udvara Bal oldalán fiával,jobb oldalán kecses feleségével.
Szelid szemekel ránézet és kezét nyújtva Sesshoumaru felé elmosolyodót.
A kétt démon kezet rázot egymásal és egy szó nélkül beinvitálta a fogadó szobába.
Bementek és egymásal szemközti oldara leültek.
A múltkori búcsuzásunk nagyon keserüen végzödöt.
Igen .
De gondolkodhatnánk vajón ki hibájából sikerült ilyen keseren . Sesshoumaru Heian fivérére nézet.
Hiroshi Sesshoumaru felé tekintet,és szóra nyitota ajkát. Mindenki megérkezet már csak rád vártunk Sesshoumaru-sama . Aztán feláltak és elindultak egy vékony folyoson . Hiroshi megált az egyik tolóajtónál és szétnyitotta. Mikor bementek,mindenki felált még a szolgák is és méltóságteljesen meghajoltak a 3 –démonnagyúr elött.
Egy ovális asztal terült szét a nagyszoba közepén .
Beléptek és a számukra fenntartott 3 helyre leültek és neki kezdtek a nagytanács ülésnek.
Miért is kellet idejönünk? Kérdezte észak Hercege Hiroshi nagyúrat aki óvatosan végig mérte az északi küldöttet.
Hiroshi felállt, a kétt ifju herceg között, és az északi hercegre tekintet, aztán egyesével minden küldötre.
Szomorúan vette tudomásul hogy mindenki a fiát küldte el.
Senki nem vette ara a bátorságot, hogy saját személyével képviseltese a tartományát.
Ahogy az ifju herceg kérdezte az a döjföségel teli büszkeség sértete a nagyúrat és kisé, összehúzta szemöldökét.
Gondolom értesültek a tervemről aminek a lényege az hogy az inuyoukaik vissza szerezzék számbeli fölényüket a nyugati területeket megszálló nekokal szembe. Háborút indítok, a megszállok ellen és ehez kérek minden itt meg jellent démonnagyúrtól segitséget . A küldötek összedugták a fejüket és együttértésben bolintatak egyet Hiroshi nagyúr felé. Támogatjuk a terveit kelet nagyurának,de feltételünk az hogy mi 3-man megküzdhesünk a lánya kezéért,és aki győztesen kerül ki a viadalból az lesz Heian hercegnő keze. Sesshoumaru sejtelmesen elmosolyodót hisz tudta már előre hogy ez úgyse valósulhat, meg mert a hercegnő őt választotta gyermekei apjának. A déli herceg rá is rippakodot. Mi olyan vicces nyugat örökösének, amit feltétlenül meg kell mosolyognia? Sesshoumaru felált és a déli herceg tekintetébe nézet. Sajnálom de, a hercegnő már az én asszonyom és nem lehet alku tárgya. Valami más feltételt szabjanak meg a hercegek. Azzal Sesshoumaru visszaült a helyére. Ahány szem pár volt a szobába mind Sesshoumarura szegeződőt, és csak úgy virítót belőlük a meg lepődés ereje.
Akkor most mit csináljunk?, Milyen feltételt szabjunk meg? Az lenne a legjobb ha nem is szabnának feltételt. Milyen segitség az ami feltételhez kötöt . Mondta Yoshiro mérges tekintel a hercegeknek.
Fiam ülj le.
De apám?!
Neharagudjanak a fiamra még zöldfülü.
Nem ért a diplomáciához.
Semmi baj nagyuram.
Mink is voltunk kezdők.
A küldötek kedvesen elmosolyodtak.
Mivel nem tudnak nekünk cserébe mit felajánlani igy nehéz lesz egyeséget kötnünk.
Igen tudom,mondta Hiroshi nagyúr és kisé csalodotan a küldötekre tekintet.
Kajima herceg észak hercege. Van egy másik leányom is.
Nem rég született meg a feleségemtől Sakurától.
Igaz még kicsi,de ha tudnak adig várni míg a kis Sayuri megnő akkor öt szívesen felájánlanám cserébe, a segitségükért. Vagy is adig várjunk míg felnő a hercegnő??
Igen Arashi herceg. Délnek is ki kell várni azt az ídőt hogy megküzdhesenek a kegyeiért.
Az ajtó váratlanul szét nyilt és egy szólga jöt be egy papír fecnit tartot a kezébe.
Sesshoumaruhoz ment és oda hajolt hozzá ,és átadta a papirost.
Sesshouamru elvete és elolvasta,miközbe a tatmin ült elmosolyodot azon amire a szeme vetödöt.
Megosztaná velünk a papír tartalmát?
A Nagyúr némán bolintot és Hiroshi nagyúr kezébe nyomta a papirost.
Micsoda ?? Jól olvasom azt amit olvasok?
Igen nagyúram
Megszületek az unokái.
Mondta büszke tekintel kinyilvánitva Sesshoumaru,és a szeme sarkából a küldötekre nézet. A szemük kikertekedet,és már majdnem elhagyták álukat is , mikor Sakura-sama berontot a szobába és Hiroshira nézet mérges tekintetel , kezébe a kis Sayurival.
Hogy voltál képes alku tárgyává tenni egy szem lányunkat!
Hiroshi ebe a pillanatba nagyon kínosan érezte magát,legszívesebben elfutott volna a messzi nyugatra.
De nem tudta megtenni,és zavarodottan a küldöttekre tekintet.
Aztán felált és kiment a feleségével a folyosora.
Hogy képzeled ezt kedves férj uram?!
Még fel se nőt a lányod és már férjhez adod?!
Hiroshi határozotan belenézet felesége szemébe.
Híd el, én sem szívesen ajánlottam fel a lányunkat,de nekem nagyon fontos Heian boldogsága és Sesshoumaru-é is.
Ígéretet tetem Taishounak.
Hogy Sesshoumaru és Heian egy nap egy pár lesznek.
Be szeretném tartani ezt az ígéretet elhunyt barátom emlékére.
Remélem, meg értesz engem Sakura, és azt az erőt, ami engem mozgat a célom elérése érdekében.
Sakura szomorú tekintetel úrára nézet,és egy néma fejbolintásal nyugtázta szavait,megfordult és visszaindult szobája írányába. Hiroshi bánatos áttetsző szemekel nézet felesége útán míg elnem tünt a folyosó végén. Viszament a vendégeihez és visszaült a helyére. A hercegek hattározotan a nagyúrak tekintetébe néztek és az északi tartományok küldöte megszólalt.
Úgy döntötötünk a hercegekel hogy támogatjuk a terveit és segitünk a keleti tartományok nagyúrának célja elérésében,cserébe Sayuri hercegnő kezéjért vivot csatánk fogja eldönteni hogy kié lesz a hercegnő 100-évmúlva.
Hiroshi nagyúr elégedeten elmosolyodot,akkor már csak papiron kell rögziteni az egyeségünket.
A hercegek néma fejbolintásal egyetértésbe nyugtázták a keleti nagyúr kivánságát.
Hiroshi fogót egy papirost és egy ecsetet és elkezdte megírni az egységet.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
