|
MIKOK lete
Crazza 2012.06.11. 20:03
A trtnelmi httr
A miko tradcik kialakulsa egszen Japn sideig nylnak vissza. Az si idkben azokat a nket, akik transzba esve, jslatokat kzvettettek vagy az istenek szavait, sint papnknek, msnven Mikknak neveztk, viszont k cseppet sem hasonltottak a Delphoi jsda papnire az kori Grgorszgbl.
Ksbb a mikok szerept fiatal nk tltttk be, akiknek a feladatuk a Szent Shinto srhelyek, s templomok gondozsa volt. Gyakran papok lnyai voltak, akik a kapott szentlyt lnyaikra bztk. A mikok ktelessgei kz tartozik, hogy ceremniai tncokon vegyenek rszt, s segtsk a papok munkjt klnbz ceremnikon, pldul hzassgktseknl.
A tradcik folytatdnak, s a mikk napjainkban is sok Sint szentlyben megtallhatak.
A mondern idkben a legtbb Mik rszmunkaidben dolgozik. A mostani ktelessgeik kz tartozik, a szentlyek karbantartsa, ceremniai tncokon val rszvtel, az emberek sorsnak megjslsa, vagyis a jvendmonds, s a szently ajndkboltjainak vezetse.
A hagyomnyos mik ltzet a chihaya, ami egy piros bszr nadrgbl, hakambl, egy fehr kimon felsrszbl ujjatlan, hzott vllrsszel, rajta piros dsztssel. Alkalmanknt nhny szently mint a Tsurugaoka Hachiman Szently Kamakurban, a mikit ms szn ruhba ltzteti. A papnk elssorban kiengedve, vagy sszektve viselik a hajukat, ltalban fehr, vagy piros szn szalagot hasznlva.
A Mikk gyakori szerepli a japn mangknak, s animknek. A papnk megszokott szerepli ezeknek a trtneteknek, s jl megklnbztethetek a jellegzetes Mik ruhjukrl. Taln a leggyakoribb momentum a Szently udvarn sprget papn, egy bambszbl kszlt seprvel a kezben. Nhny romantikus trtnetben, pldul a videjtkokban, s a vizulis novellkban a Mikkat ltalban vonz, m nagyon nfej, temperamentumos lnyknt mutatjk be, akik gyakran korltozottak, vagy negatv hatssal vannak a frfiakra. Sok anime trtnetben ilyen kpet alkotnak a Mikkrl.
E htkznapi elkpzels ellenre, a mangk s az animk a papnket hsnknt mutatjk be, akik spiritulis ervel harcolnak a dmonok, s szellemek ellen nha mgikus, vagy termszetfeletti er segtsgvel. Pr trtnetben a papnk a klnbz harci mvszetek mesterei, s kitnen bnnak a tradcionlis japn kardokkal, (katana) vagy ms szrfegyverekkel.
| |