Késő este volt már s Sesshoumaru egymaga sétált kint a nyugati palota kertjébe.

Egy pillanatra megállt neszt halott az egyik fa tövébe.

Oda fordult tekintete, azt gondolta tán ellenség lopózót be a palota fali közé.

Ekkor elő bújt az egyik fa mögül egy fehér hajú lány, s kisé félénken, de annál nagyobb szenvedéllyel nézet

Sesshoumaru szemébe. 

Lány oda settenkedet Sesshoumaru mögé, és váratlanul átölelte derekát.

Sesshoumaru-sama ma szabad vagyok, rosszalkodhatnánk egy kicsit?

Sesshoumaru lebontotta magáról Nanami kezét, s a lány felé fordult.

Kérdő tekintettel a lányra nézet, de tekintete hamar megvetésbe ment át, mert tudta nagyon jól mit akar

tőle Nanami.

Valahonnan már kezdte unni, hogy mindennő öt akarja egy éjszakára, de még mindig nem tudót

megszabadulni az ösztönétől, ami folyton folyvást ara ösztökéli, hogy minden egyes nőnek, aki meg

kívánja, meg adja azt, amire vágyik.

Nanami nem törődött Sesshoumaru megvető tekintetével, s hamar a tettek mezejére lépet, s egy

szenvedélyes csókkal az egyik fához lökte Sesshoumarut. Elkezdet a férfiasságával foglakozni.

Hakamán keresztül elég nehéz dolga volt de Nanamit ez egy cseppet sem foglalkoztatta.

Nagy nehezen sikerült a hakamát lecsúsztatni róla,s a az alsótól is megszabadítót démon férfiasságával

kezdet játszani.

Sesshoumarun egyre jobban úrrá lett a szenvedély,s az egyre ágaskodó férfiassága ara késztette, hogy

Nanamival helyet cserélve még jobban felizgassa lányt.

Közelebb ment a lányhoz,s a szemébe nézet,kegyetlen pillantásokkal.

Kezével végig simította bársonyos bőrét, s a jobb kezén lévő középső ujja hosszú körme belemélyedt a lány

bőrébe. Nanami kisé meglepődőt, de hagyta, hogy Sesshoumaru kis játékszerévé váljon,s egy cseppet sem

bánta, ha ezt élvezi a nagyura.

Lenyalta lány arcáról a sebből patakzó vért, s innentől nem volt meg állás.

Először a nyaka aztán hasán találtatót a nyelve, mi közbe másik keze, mint szüntelen járkált kibe a neki

tetsző legfényesebb helyen.

Erős vágyakkal át itatott testel, közelítet Nanami legalsó részéhez, de hiába volt befogadó képes már,

Sesshoumaru tovább gerjesztet neki a nyelvével, mire Nanami válasza egy kézmozdulat volt a

szerszámához.

-Ha neki szabad, nekem is szabad, módon kölcsönös vágyakat tovább gerjesztették egymásba.

Mikor Sesshoumaru abba hagyta a kényeztetést, a már méretesre duzzad szerszáma bebocsájtást kért

Nanamiba.

Kezébe fogta combját, s felemelte neki a kezével.

Közelebb simult hozzá, s szerszáma eltűnt a lány testébe.

Lány kisé megfeszült, aztán gyorsan elengedte magát, s mély sóhajok kíséretébe élvezte, ahogy

Sesshoumaru szép fokozatosan begyorsítja izmos testét, s ahogy egyre mélyebben és mélyebben haladt

benne, a körme mély sebet ejtet derekán, mibe erősen kapaszkodót, továbbra is hozzá nyomva a fához

hogy ne csússzanak szét az élvezet hevületében.

Egy pillanatra megállt a legmélyebb ponton, s a lány másik lábát is felemelve folytatta áldásos munkáját.

Megfordult vele, s most Sesshoumau dőlt a fának, s mintha csak egy könnyű faágat tartana a kezei között

úgy húzogatta magán a lányt.

Nanami arca kéjtől elgyötörten hagyta, hogy azt tegyen vele a nagyúr, amit csak akart.

Körmei folyton fennakadtak a lány derekán, hiába fórt össze a seb olyan gyorsan.

Meg ált benne, nagyon lassan és óvatosan egyenként letet a lábait, s megfordítva hátal a fának döntötte, s a

lányba maradt ekesége álló pozícióba ismét munkába lendült.

Az izzadság csak úgy patakzót róluk.

Sesshoumaru váratlan pillanatba kivette ekeségét, és a lányt meg fordította a fával szembe.

Nanami bedőlt egy kicsit, mire Sesshoumaru az helyet hogy ekeségével szórakoztatta volna helyette nyelve

táncolt a lányba,s utána ujjai jártak örömtáncot benne.

Kivéve az úját, megfogta ekeségét, s behelyezte neki.

Különös tánc ismét útjára indult Nanami belső birodalmát még jobban kitágítva.

Lány már kezdet eljutni a kiteljesedés felé,de Sesshoumaru tempós menetelése mit sem változót az eltelt

percek alatt. Né ha előre csúszót a keze a lány melleihez, hátha sikerül neki még egy kis tűzet belevinni a

lány vágyakat lassan elhagyó testébe. Nanami nem bírt tovább visszatartani hangját,s halk sikolyok hagyták

el az ajkát,ahogy Sesshoumaru kezeivel a melléhez ért,s érzékien elkezdte neki masszírozni,s meg nem

állva benne a fához még jobban oda nyomta,hogy a kezei tartásának hiányát valahogy pótolja.

Nanami hátra vette a fejét,amikor megérezte, hogy a nagyura eljutót a végkifejletig,s az utolsó csepp

szenvedélyét is átadta egy csók formájába Sesshoumarunak aki válaszként még elmerült benne a csóközön

végégig. Szép lassan lecsúsztak a földre, s a fa alatt nagy kimerültségükbe elaludtak a szabad ég alatt.

***

Másnap reggel egymás karjaiba keltek fel, s bár Nanami nagyon jól tudta, hogy ez csak egyszeri alkalom

volt.

De remélte, ha a nagyúr asszonyt választ magának, akkor majd öt válasszak, s nem más nagyurak leánya

közül  kerül ki jövendőbeli felesége.

Nanami felkelt a még mindig alvónak tetető Sesshoumaru mellől, s a palota tavához sietet  a

ruhájával egyűt.

Mire Nanami visszatért addigra Sesshoumaru is felöltözőt, s már visszafelé készült a palotába, mikor

Nanami hátúról ismét átkarolta, s azt mondta neki,- öröké szeretni foglak drága nagyuram.

 Közbe Taishou halálra kereste a fiát, mikor is megállt az erkélyen egy pillanatra hogy szusszanjon egyet.

Meglátta Nanami hercegnőt, ahogy Sesshoumarut ölelgeti hátúról, de amikor már azt látta, hogy

Sesshoumaru felé fordult és megcsókolja a lányt haragra gerjedt.

Ez már több a soknál Sesshoumaru…

Kiáltotta ki Taishou.

Halálra kereslek a szolgálókkal, te meg itt hetyegsz ezzel a nővel!

Sesshoumaru szokásos kelletlen tekintetével az apjára nézet, s elindult vissza a palotába.

Félúton visszanézet rá Sesshoumaru és egy mosolyt küldőt felé.