|
9. rész: Szabadságba született gyermekek. I.
2012.06.15. 19:21
Már három hónapja úton voltunk és egyre távolabb kerültünk a keleti tartományoktól.
Olykor felmerült bennem a szabadba töltött első három napunk, ami számomra nem voltak túl vidám.
Ugyan is ekkor derült ki, hogy állapotos lettem, és nem is egy hanem két gyermeket hordok a szívem alatt.
Így három hónap távlatába már könnyebbnek érzem azt amit kezdetleg tehernek bizonyult.
Készen álltam az anyaságra,de tudtam hogy a legrosszabbkor jött mert ha apám kirobbantja a háborúját a nyugati tartományokért akkor egy pillanatra sem érezhetem magam biztonságba,és ez jó nagy agodalomal tölt el .
Így gondolkodtam, ah un hátán elöltem ott ült Rin és vígan dudorászót.
Mellettem jött Sesshoumaru .
Olykor rám pillantót kérdő tekintetével hogy vajon minden rendbe van e?
Ilyenkor mindig ránéztem és elmosolyodtam.
Ezek a pillantások mindig jó érzéssel fogtak el,mert így éreztem Sesshoumaru gondoskodását,még ha csak tekintetéből is kellet ki olvasnom mert kimondani sose mondta. Imáron a nyugati területek felé haladtunk.
Sesshoumaru azt akarta, hogy nyugati földön szülessen meg a két gyermeke.
Semmit nem hagyott a véletlenre.
Mindent alaposan kigondolt…. még három hónap volt hátra a terhességből, és vészesen közletünk a nyugati területek határához..
egyszer azt halottam Taisho nagyúrtól, hogy van egy nyári rezidenciájuk közel a keleti határhoz,és volt egy olyan érzésem hogy épp oda sietünk,és abba reménykedtünk hogy azt a macska démonok nem fedezték fel.
Bár Sesshoumaru nem mondta, de nekem volt egy ilyen megérzésem.
A nap kezdet nyugovóra térni és megcsillogtatta az erdő ritkás levelét.
Sesshoumaru megállt és Yakenre nézet.
Yaken már tudta mi a dolga és elszelelt fát gyűjteni.
Rin leugrot a-un hátáról és Yaken útán rohant.
-Várj meg Yaken mester!!
Megyek én is.
Kiabált útána Rin.
ott maradtam sesshoumaruval .nem szolt semmit csak rám nézet és odajött hozzám,és le segített a és un hátáról. bizonytalanul tetem le a lábam a talajra.
meg próbáltam elengedni Sesshoumaru kezét de megbillentem és az ölébe estem.
kérdő agodalomal rámnézet,én visszatekintetem rá,és elmosolyodtam.
Nincs semmi baj-mondtam sesshoumarunak.
Közbe igyekeztem visszanyerni az egyensúlyomat.
Kiegyenesedve ránéztem és végig húztam a kezem a hasamon, aztán meg fogtam Sesshoumaru kezét és ráhelyeztem a hasamra. csodálkozva rám nézet, és elmosolyodott.
Érezted őket?
Igen ,és bólintót.
Pont akkor rúgtak egyet. Sesshoumaru csak mosolygót ami ritka látvány volt számomra.
A távolból rin és yaken hangját lehetet halani.
sesshoumaru nagyúr visszatértünk yakenel!
Mindketten egy ölfát vittek az ölükbe.
Sesshoumaru gyorsan elkapta kezét a hasamról,nehogy észre vegye Rin és Yaken,azt az érdeklődést, amit fiai iránt tanúsít.
Letették a fát és Yaken elkezdet, tűzet csiholni.
A láng felgyúlt az ég vörösen ragyogó naplementében kívánkoztak a lángok füstjei.
Leültem a tűz mellé, és amennyire nagy hasam engedte összekuporodtam.
ezt Sesshoumaru észre vete , levette a válláról a bundát,és rám terítette.
A sajátomét azotta visszakaptam, de az most kevésnek bizonyult.
eldőltem a földön, szemem lecsukódót, és már aludtam is.
Sesshoumaru egy darabig még nézte a tűzet és közbe örködöt.
Miután látta, hogy mindenki elaludt, behunyta szemét és álomra hajtotta a fejét.
***
Másnap reggel üdén ébred fel Sesshoumaru karjaiból.
belenéz a démon szemeibe,amik még csukva voltak.
aztán váratlanul kinyiltak.
-a szívbajt hoztad rám sesshoumaru!!!
Mért kell ilyesztegetni?
A démon kajánul elvigyorodott,és ezt mondta.
Nem volt szándékomba meg ilyeszteni.
Aztán szájon csóktól.
Azt hiszed egy csókal elintézheted?
Közbe vigyorogtam, mert sose tudtam rá haragudni.
Igen Heian.
sőt tudom, hogy ezzel megnyugtatlak.
Jaj Sesshoumaru! sóhajtottam egy nagyot.
Tudom Heian.
Hosszú az út és fárasztó.
Ma este odaérünk a nyári rezidenciához,de előtte majd körül nézek, hogy minden rendbe van e ? Rinre néztem pont akkor nyitotta ki a szemét.
Jó reggelt Rin és neked is Yaken.
Jó reggelt Heian sama.
Mondta a kislány félénk álmos hangon.
Yaken hozd a lovakat.
Szólalt meg Sheshoumaru a háttérből.
a kis gnóm odament a ki kötőt sárkánylovakhoz, kioldotta a kantárt,és odavezette Sesshoumaruhoz.
nagy nehezen felmásztam a sárkányló hátára,és némi fészkelődés után már biztonságba éreztem magam, ah, un hátán.
Sesshoumaru rám nézet és észre vetem rajta némi aggodalmat.
Mi a baj Sesshoumaru?
Kérdeztem tőle.
Semmi Heian.
Tudtam, hogy valami baja van, de nem akarta nekem elárulni.
Beleszimatoltam a levegőbe.
valahonnan messziről macska démonok szagát sodorta felénk a szél.
De aztán eltünt az illat.
Nem abból az irányból jött ami felé haladtunk.
Már csak Rint kellet megtalálni.
Rin hol vagy?
Kiáltottam a nagy messziségbe.
Nem jött válasz.
Yaken kérlek, keresd meg Rint.
Igen is úrnőm, és a kis gnom már is rohant a botjával Rint meg keresni.
fél óra múlva visszatértek, aminek örültem, mert Sesshoumaru már nagyon türelmetlen volt, hogy megint rájuk kellet várni.
Nagy nehezen elindultunk a nap már feljött és csak úgy tűzöt a juliusi hőségbe.
Szakadt rólam a víz,
Legszívesebben kidugtam volna a nyelvem, hogy hűsítsem magam.
De nem tetem.
Egy nemes kutyadémonhoz ez nem illik.
Már magasan járt a nap mikor meg álltunk egy patak mellet.
leugrottam a sárkánylóról,lekaptam a cipőm és belemasíroztam a patak vízébe.
Meg mostam benne a fülem az arcom és minden testrészemet amit csak lehetett.
Aztán pedig beletérdeltem és elékeztem inni.
Sesshoumaru te nem kérsz inni?
bólintót egyet.-
Odament a patak széléhez és belemerítette kezét a csillámlóan átlátszó tiszta vízbe,és ívót egy keveset.
Némi pihenő után folytattuk az utunkat és estig meg sem álltunk.
***
A sötét félhomályból egy palota rajzolatát lehetett kivenni.
Mikor odaértünk Sesshoumaru kinyitotta a kaput.
Yaken bujtasd el Heiant és Rint a sárkánylóval.
Rád bízom őket.
Sesshoumaru bement és szétnézet az elhagyatott palotába.
Egyik pillanatról a másikra, emlékek sokasága tört elő a szívében.
Olyan emlékek, amikről azt hite, hogy soha többé nem jönnek elő benne.
Csupa kellemes emlék, ami az apjához és Heianhoz kötik.
Beleszimatolt a levegőbe.
Sehol nem érzet semmit,de aztán feltámadt egy kicsit a szél, ami meg fújt a hosszú haját és vékony erős alakját. nem érzet semmit a levegőbe,ezért kiment a kapuhoz és előhívta Yakent.
Hozd a sárkánylovat. bementünk a palotába, aztán Sesshoumaru megfordult és odajött hozzám.
Lesegített a sárkánylóról és rámnézet.
Yaken vigyed a lovakat az istállóba és vigyed magaddal Rint is.
Bementünk Sesshoumaruval a palotába.
Ráférne némi takarítás
Igen tudom.
Majd fogadok fel szolgákat keletről, és minden rendbe lesz.
Átkarolta derekamat és aztán felnéztem rá.
Jó rendbe.
De addig hagy tegyek rendet legalább a saját szobánkba.
Csak bólintót, egyet, és megcsókolt.
Folyt köv
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
