I.fejezet

�jra egy csod�s napf�nyes napnak n�zhet�nk el�be.A r�t gy�ny�r�en vir�gzott,madarak �neke hallatszott ,de egy kisl�ny �neke zavart be.
- Hegyek felett sz�ll...szelek sz�rny�n j�r. Az erd�ben v�r,�lmomba van m�r.Sesshoumaru nagy�r,hol maradtok m�r? Ahun �s Rin m�r nagyon v�r r�d. B�rmeddig is tart az utad,�n megv�rlak majd! Sesshomaru nagy�r el�tt mindenki fejet hajt...
Abban a pillanatban amint az utols� versszakot kiejtette oda ment el� Sesshoumaru.
-Rin, menj�nk.
A kisl�ny b�lintott egyet mosolyogva a dalt tov�bb d�dolva ment vele a semmibe vesz� t�j fel�. Nagyon sok�ig mentek meg nem lehet mondani,de est�re led�ltek aludni egy barlangba mindenki nyugov�ra t�vedett kiv�ve a kisl�ny,csod�lva n�zte az alv� d�mont hisz �gy olyan nyugodtt volt.Egy l�leknek sem �rt� arc nyugodt,de m�g is oly rideg. Olyan cs�b�t�...
A pillanatot Sesshomaru zavarta meg ugyan is fel�bredt �s zavartan n�zett bele a kisl�ny gesztenye barna szemeibe.
- Mi�rt nem alszol Rin? F�radt leszel holnap.
- Sesshoumaru nagy�r �n nem tudok aludni. - N�zett r� a kisl�ny k�ts�gbe esve.
- Mi a baj,tal�n rosszakat �lmodsz?
A kisl�ny s�hajtott egyet neh�zk�sen �s a hangja remegett.
- Ez csak egy vissza t�r� �lom,de mindig az ilyen tiszta napokon szokott el�j�nni.
- Monddcsak mirr�l �lmodsz,hogy ennyire remeg a hangod?- Simogatta a kisl�ny arc�t.
Rin szeme k�nnyekkel lett teli szinte nem is kellet mondania semmit mert Sesshoumaru tudta, tudta j�l hogy Rin mi�rt s�rt � sem tudja pontosan mi�rt, de valahogy nyit�sra b�rta a k�t kez�t �s szorosan, v�delmez�en �t�lelte a kisgyermeket.
- Ne s�rj Rin...
A kisgyerek er�sen szorongatta Sesshoumaru d�s bund�j�t , k�zben pr�b�lta vissza fojtani a k�nnycsepp�it kisebb-nagyobb sikerrel. A d�mon �lelgette egy ideig Rint egy id� ut�n befejezte a s�r�st. Sesshoumaru beletekerte a bund�j�ba a kislurk�t �s n�zte �t.Rin elmosolyodott �s csak pislogott �desen.
- Sesshoumaru nagy�r,ha nagy leszek �s meghalok eml�kezni fogsz m�g r�m?
- Ne k�rdezz h�lye k�rd�seket Rin,k�rlek.. - Nem akarta bevallani mag�nak a d�mon,de megszerette ezt a kisl�ny legsz�vesebben azt mondta volna neki ,hogy soha,de soha nem fogja �t elfejteni.
A kisl�ny �rtetlen�l n�zett r� majd megsz�lalt.
- Mi�rt lenne ez buta k�rd�s, Kagur�t is szereted nem?
Sesshoumaru zavartan ford�totta el a fej�t.
- Te honnan veszel ekkora ostobas�gokat,te gyerek?
- Mi�rt lenne ostobas�g? Mindig szokt�l vele besz�lni ha tal�lkozunk vele valamilyen okn�l fogva ,�s valahogy olyan m�s vagy Sesshoumaru nagy�r mikor besz�lgetsz vele. Nem olyan mint a t�bbiekkel.
- Ezt m�g is hogy kell �rtenem?
- Hogy igen,is t�pl�lsz Kagura ir�nt �rzelmeket csak Sesshoumaru nagy�r mag�nak sem szeretn� beismerni.
Sesshoumaru mosolyogott �s nevetett egyet.
- Na ilyen m�g nem volt hogy �gy megtudt�l volna nevettetni Rin...
- �n nem viccnek gondoltam Sesshoumaru nagy�r.
- Aludj ink�bb Rin holnap milli�nyi tenni val�nk lesz.
A kisl�ny b�lintott egyet �s becsukta a szemeit lassan,de biztosan �lomba zuhant Sesshoumaru csak n�zte. M�g is honnan veti fel ezeket a k�rd�seket? Mikor m�g egy kisl�ny..azt sem tudja mi az a szerelem n�zte az alv� l�nyt k�zbe gondolkozott. Egy ideig m�g n�zte a kisl�nyt azut�n becsukta a szemeit �s elaludtak a tiszta f�nyes �jszak�ban.