|
2. fejezet : Rabságba
Crazza 2011.12.29. 19:26
2.fejezet: Rabságban
Kagome reggel egy jó adag , kicsinek nem mondható hidegzuhanyt kapott . Lassan kinyitotta fáradságtól karikás , s egyben csillogó szemeit . Lány arra számított , hogy kiráncigálják de e helyett , a férfi Kagome állát megfogta , így kényszerítve , hogy borostyán árnyalatú szemeibe nézzen. Kagome beleremegett az érintésbe , a kapitány megnyomta a nyakán lévő idegpontot így az elájult .
Legközelebb már egy kabinban tért magához . Körülötte a kormánykerék , íránytű ,íróasztal és egy férfi aki mellesleg egy ágyban volt vele . „ Na szimatoljunk /sniff-sniff/ de először is ki is fekszik rajtam?” – meglátta az alakot .
- Kapitány – ráadásul félmeztelenül feküdt a lány mellkasán./ha értitek/ XD
„Igaz ez a férfi ölte meg az öcsém , nem bírom felébreszteni a szívem nem engedi.”Mikor Kagome odáig eljutott ,hogy megnézze mi van rajta , meglátta a ruháit a kabin közepén . Magára nézett és majdnem sikított . „ Hogy lehet . hogy a kapitány ingje van rajtam ???” Sóhajtott. Mivel a Hanyou volt a kapitány ezért , erre könnyen felébredt.
- Mi a bajod , rabszolga ???- Kagomeban fölment a víz ez volt az utolsó csepp a pohárba.
- Hogy , mi a bajom , 1 rabszolgának , neveztél mikor én egy hölgy vagyok , 2 a ruháim a földön és a te ingedben vagyok és ami még rosszabb a mellemen feküdtél , és még van merszed megkérdezni , hogy mi a bajom ??? – az egész hajó zengett . A kapitány megilletődve hallgatta a beszédet és a végén nem bírta türtőztetni magát . Betömte a lány száját egyetlen csókkal. Kagome még magának is alig akarta bevallani , de tetszett neki , sőt élvezte . Érezték egymás lélegzetét . A férfi meg sem próbálta türtőztetni magát , lányra vetette borostyán színű szemeinek sugarát . Letámadta , szó szerint az ágyra borította , s ő maga is ráfeküdt . Szegény lány alig 3 hónapja látta a férfit és most előkerült , miután öccsét kivégezte . Lángoltak a szemében az érzelmek élt ettől egy gyilkossal van egy ágyban . Végül nem bírta tovább , a férfit egy laza mozdulattal eltolta magtól és kiviharzott . Elfelejtette , hogy csupán a kapitány lenge , átlátszó ingje van rajta . A legénység minden tagja őt bámulta kigúvadó szemekkel , tátott szájjal és folyt a nyáluk ami a kis úrinőnek eléggé visszataszító volt. A kapitány is a fedélzetre ért és megmentette a „nőjét” a kis csávából . Kagome fölnézett a megmentőjére . Jeges tekintettel meredt rá vissza a kalóz és egy ugrással kivitte a körből . A fedélzet szélén értek földet . A kapitány az orra alatt motyogni kezdte , de Kagome meghallotta ezt a szót .
- Bocsánat – Kilógatta Kagomet a tenger fölé és elkezdett valamit szónokolni … - Fiúk , ha valaki meg meri közelíteni azonnal a hullámsírban végzi .- Kagome ezek szava hallatán majdnem elájult és akkor tényleg ott végezte volna . Mivel makacs és erős volt (belül ) így nem vesztette el az emlékezetét .
| |