|
12. rész: Sesshoumaru felbukkan
2012.06.16. 21:55
Inuyasha nagyon boldog volt, akárcsak Kagome. Mondjuk két gyerek több gond mint egy, de akkor is örültek. Ismét eltelt egy kis idő és Kagome már a terhesség végénél járt. Tudták, hogy a baba, azaz babák bármelyik pillanatban megszülethetnek. Inutaisho, Inuyasha, Sango és Miroku egy percre sem tévesztették szem elől a kismamát. Egy nap Kagome éppen Inutaishoval beszélgetett, amikor a daiyoukai elkezdett szaglászni.
-
Ismerős szag…az idősebb fiam közeleg.
-
Se-Sesshoumaru? – mondta Kagome egy kicsit túl hangosan, így Inuyasha rögtön mellettük termett.
-
Ha hozzád ér egy ujjal is, megölöm. – morgott Inuyasha.
-
Nyugi Inuyasha. Azt én sem engedem, hogy kárt tegyen Kagoméban vagy az unokáimban. – nyugtatta fiát Inutaisho.
Inuyasha csak morgott és Kagome elé állt. Ekkor bukkant fel Sesshoumaru.
-
Na lám, lám öcsém már megint halandókkal…a-apám? Ez hogy lehet? Te meghaltál! – mondta Sesshoumaru.
-
Amint látod mégsem haltam meg. – felelte Inutaisho teljes nyugalommal.
-
Mit akarsz itt Sesshoumaru? – morogta Inuyasha.
-
Csak pár hónapja volt egy befejezetlen harcunk…Sajnálom, hogy nem tudtam jönni, de csak most sikerült szabaddá tennem magam.
-
Jó, akkor küzdjünk meg! – kiáltott Inuyasha és előhúzta a Tessaigát.
Ám ekkor Kagome kifutott Inuyasha mögül és a fiú elé állt.
-
Ne Inuyasha! Van fogalmad róla, hogy apátoknak mekkora fájdalom ez? Hogy a két fia harcol egymással? – állította le a fiút, majd Sesshoumaru felé fordult. – És ez rád is vonatkozik. Attól, hogy a te anyád youkai volt, és úgymond “tisztavérűnek” nevezed magad, egy félvér is lehet olyan erős és elismert mint te
A két testvér meg sem tudott szólalni, Inutaishonak pedig könnyek szöktek a szemébe.
-
Jól beszél… - mondta végül a hatalmas kutyaszellem.
Sesshoumaru ekkor észrevette Kagome hasát.
-
Lám, lám a korcs véredet tovább osztottad? Szánalmas… - gúnyolódott tovább, nem is számított, hogy az apja is ott van.
-
Sesshoumaru! Akiket Kagome vár az unokáim és ha egy újjal is hozzájuk nyúlsz, én magam bosszulom meg.
-
Képes lennél megölni apám? A saját fiadat?
-
Hogy lett belőled ilyen kegyetlen szellem? Hiszen nagyon rendes kisfiú voltál…
Erre Sesshoumaru nem tudott mondani.
-
Nézd apám. Téged tisztellek. De azt ne várd tőlem, hogy ezt a félvér öcsémet és a családját is tiszteljem.
-
Mindenről az anyád tehet! Istenem miért nem vettelek magamhoz? Minden más lett volna.
-
Talán. – mondta Sesshoumaru.
Ekkor Inutaisho odament idősebb fiához.
-
Sesshoumaru, még nem késő, hogy megváltozz.
-
Hagyjál! Egy szellem mindig legyen kegyetlen! – ellöki magától az apját.
A veszekedést Kagome sikolya szakította félbe.
| |