|
8. Fejezet: Kagome döntése és egy csodálatos éjszaka
2012.06.17. 11:22
Sango hirtelen egy szót sem tudott szólni, de egy mosolyt küldött barátnője felé, majd átölelte.
-
Úgy érzed, készen állsz rá? – kérdezte.
-
Igen. – felelte Kagome. – Na, menjünk vissza a fiúkhoz, mert már biztos aggódnak.
Ezzel visszamentek. Majd nemsokára ismét elindultak.
Már késő délutánra járt, amikor beértek egy erdőbe. Találtak két barlangot, egymás mellett. Az egyikbe Inuyasha és Kagome, a másikba Miroku és Sango rendezkedett be. Shippout pedig Kirara elvitte a szülőfalujában, ahol éjszakára is ott maradtak. Így mindannyian édes-kettesbe lehettek. Eközben messze onnan, Kaede anyó kunyhójába belépett egy fekete hajú, sápadt arcú papnő.
-
Kikyo… - mondta Kaede. – Mit keresel te itt?
-
Csak el akarom olvasni a Legendák Gyermekének a jóslatát. – felelte Kikyo.
-
Felesleges elolvasnod, már megvan a Legendák Gyermekének mindkét szülője.
-
És kik lennének azok? – kérdezte Kikyo.
-
Inuyasha és… Kagome. – válaszolta Kaede anyó.
Kikyo összehúzta a szemöldökét.
-
De elkéstél, ugyanis, kiolvastam a csillagokból: a jóslat beteljesedése pont ma este lesz. – folytatta Kaede.
-
Majd meglátjuk… - mondta Kikyo, majd eltűnt.
Eközben a barlangba, Inuyasha pont a tüzet élesztette, amikor Kagome eléállt. Letérdelt hozzá és megcsókolta. Inuyasha magához rántotta. Nem mert a lányhoz érni, mert félt, hogy Naraku tettét még mindig nem heverte ki. De Kagome megfogta a fiú kezeit és rárakta a combjára. Kioldotta Inuyasha felsőjét és levette róla.
-
Kagome…biztos, hogy akarod? – kérdezte Inuyasha.
-
Igen. – hangzott a felelet.
Inuyasha is elkezdte lehúzni Kagoméről a ruhákat. Hamarosan, ahogy megjósolták, Inuyasha behatolt a lányba és megtörtént, amiről majd legendák fognak beszélni. Gyönyörű és vad éjszakát töltöttek együtt. Amikor, már mindkettejük ereje elfogyott, kimerülten pihentek egymás mellett. Kagome ráhajtott a fejét Inuyasha mellkasára, az pedig egyik kezével átölelte a lányt. Hamarosan el is aludtak. Nem sokkal később megérkezett Kikyo. Amikor látta, hogy elkésett, csak ennyit sziszegett:
-
Ezt még megbánjátok! Mindketten! – majd nagy haraggal eltűnt az éjszakában.
Másnap reggel Kagome és Inuyasha egymásba gabalyodva ébredtek.
-
Jó reggelt, Inuyasha! – mosolygott Kagome.
-
Ennél jobb már nem is lehetne! – felelt Inuyasha, majd felült.
Átölelte Kagomét és végigcsókolta a nyakát. Kagome pedig Inuyasha nyaka köré fonta a karját, aminek az lett a vége, hogy Inuyasha eldöntötte Kagomét. Nevettek. De lassan elhatározták, hogy indulni kellene, mert Sango és Miroku már biztos türelmetlenek. Felöltöztek és kimentek. De odakinn nem volt senki.
-
Még mindig alszanak? – kérdezte Kagome.
-
Nézzük meg. – mondta Inuyasha, majd belépett a barlangba.
Odabent a lélegzetük is elakadt. Miroku és Sango egymás karjaiban feküdtek MEZTELENÜL! Mindketten megdermedve álltak, de végül Kagome hangosan megköszörülte a torkát. Sango ébredt fel először. Olyan vörös lett mint a paradicsom.
-
Megmagyarázom! Mi csak… öhm…Houshi-sama, kelj fel! – ezzel megbökdöste Mirokut.
A szerzetes álmosan felkelt.
-
Jó reggelt, Sango! Mi a baj? – ezzel magához akarta húzni a lányt, de az nem engedte.
-
Mi a baj? Hisz olyan csodálatos éjsz…. – ekkor Miroku megpillantotta Inuyasháékat.
-
Akkor mi menjünk ki Inuyasha. – pirult el Kagome és kivonszolta magával Inuyashát.
| |